Önnek mennyit tejel a kukoricaszilázsa?

Az idei év tavaszi tömegtakarmányainak hozamai az időjárás – mérsékelt tavaszi csapadék miatt – nem mindenhol tudták teljesíteni a velük szemben támasztott elvárásokat. Éppen ezért kulcsfontosságú a kukoricaszilázsok minél jobb kihasználása, ilyen körülmények között különösen felértékelődik minden kilogramm kukoricaszilázs jelentősége.

A nagy mennyiségű epifita mikroorganizmusok és a megfelelő mennyiségű erjeszthető szénhidrátnak köszönhetően a kukorica erjedése az esetek többségében problémamentesen megy végbe. Ami több problémát, és nagyobb táplálóanyag-veszteséget okoz, az a silóbontás, és az ezután bekövetkező aerob folyamatok.

A siló lezárása után a kukorica –megfelelő szárazanyag- és nyersrosttartalom, szecskaméret, tömörítettség és silótakarás esetén – könnyen és biztonsággal erjed. Hamar eléri azt a kritikus pH értéket, ami a stabilitáshoz szükséges. Egyéb technológiai folyamatok javításával is nagyban befolyásolható a kapott szilázs értéke (siló méretezése, silófal bontásának napi mértéke stb.). Megfelelő mértékű szemroppantás alkalmazásával –a felmerülő betakarítási idő növekedése, üzemanyagfogyasztás növekedése ellenére is– a keményítő emészthetősége javul, nagyobb értéket lehet betakarítani a földekről, csökken a szükséges abrakkiegészítés mennyisége. Az elégtelen taposás melegerjedést okoz, ami a fehérjék emészthetőségére és a szilázs energiatartalmára hat negatívan. Ezen kívül penészfoltok jelenhetnek meg, és ecetsav termelődik, mindez a megfelelő tömörítéssel ez elkerülhető.

Ha a betakarítási és silózási technológiát szigorúan be is tartjuk, a siló megbontása után óhatatlanul jelentkeznek olyan folyamatok, amik csökkentik a kukoricaszilázs értékét. A silófal oxigénnel való érintkezése miatt az aerob szervezetek anyagcserefolyamatai beindulnak, újból elkezdődik a táplálóanyagok lebontása nem kívánatos anyagok termelése mellett. Ezek a folyamatok elkerülhetetlenek, azonban van mód a káros hatások minimalizálására.

Egyike ezeknek –a megfelelő silóbontás mellett– a silózási adalékok alkalmazása. A SCHAUMANN biológia tartósítói 2000-ben történő bevezetésük óta Európa vezető biológiai silótartósítóivá váltak. Ahhoz, hogy minden silózási alapanyag esetén segítenek elérni az optimális erjedést, a termékek különböző anyagcseretulajdonságokkal rendelkező tejsavtermelő baktériumok kombinációi.

Az erjedési folyamatok során elsőként azon baktériumok kapnak szerepet, amelyek nagy mennyiségű savtermeléssel lecsökkentik a pH-t olyan szintre, ahol a káros mikroorganizmusok (pl. Clostridiumok) már nem tudnak szaporodni. Ezt tejsav vagy alacsony mennyiségű ecetsav termelésével lehet elérni. Ezután a tejsavtermelők veszik át a szerepet.

Léteznek olyan silótartósítók (Lactobacillus buchneri), amik az erjedés utolsó fázisában termelnek ecetsavat, ami gombaellenes hatásának köszönhetően az aerob stabilitás növelésében kap szerepet. A kései fázisban történő ecetsavtermelés további előnye, hogy a keletkező ecetsav nem bomlik további anyagokká, így tartósan képes a szilázst az oxigén negatív hatásaival szemben ellenállóvá tenni.
A kukoricaszilázsok értéknövelésére másik lehetőség a propilén-glikol termeltetése. Bizonyos heterofermentatív tejsavtermelő baktériumok propilén-glikolt is termelnek, ezen tulajdonságot használja ki a BONSILAGE FIT M. Ilyen törzs a Lactobacillus buchneri, amivel akár 1,5% propilén-glikol is termelhető 1 t szárazanyagból, melynek a tehenek kondíciójára gyakorolt pozitív hatása vitathatatlan.

Lehetőség van az aerob stabilitás biztosítására rövid silózási idő (akár két hét után is) a BONSILAGE SPEED M használatával. Ennek feltétele, hogy gyorsan, és megfelelő mennyiségben képződjön ecetsav. Itt érdemes megemlíteni az újabb kutatások eredményét, és az ecetsav megítélést némileg módosítani. A silótartósítóként használt heterofermentatív baktériumok anyagcseréje során keletkező ecetsav általában nem éri el a kritikus mértéket. A gyakorlatban megfigyelhető az emelkedett ecetsavtartalom melletti takarmány-felvétel csökkenése is, érdemes azonban figyelembe venni, milyen erjedési folyamat során keletkezett az ecetsav. A káros erjedési folyamatokból származó egyéb feltűnő szagú vegyületek nagyobb valószínűséggel felelősek a csökkent felvételért, mint az ecetsav. Amerikai eredmények szerint az 5% sza ecetsavat tartalmazó, Lactobacillus buchneri-vel kezelt szilázsok esetén sem tapasztaltak csökkenést a takarmányfelvételben, jelen kutatási eredmények alapján nem igazolt tehát a heterofermentatív tejsavtermelő baktériumok által termelt ecetsavtól való félelem.

Minden kilogramm kukoricaszilázs számít. A SCHAUMANN silózási adalékainak alkalmazásával biztosíthatja a jó minőségű, ízletes kukoricaszilázs.