Termékek szarvasmarhák számára
Termékek szarvasmarhák számára
Termékek szarvasmarhák számára
A SCHAUMANN termékei a szarvasmarha takarmányozásának minden területén támogatják Önt. A termékpaletta a premixektől, speciális termékektől és energiapótlóktól a nyalótálakon át egészen a tejpótlókig és savkombinációkig terjed. A tejelő tehenek, borjak, növendékek és hízóbikák takarmányozása során termeléstől függően számos dologra kell figyelni.
A szárazonállók adagjának nem csak a létfenntartást és a borjú növekedésének igényét kell fedezni. A kalciumszegény takarmányozás vagy a savanyú sók etetése előkészíti a tehén szervezetét a tejtermeléssel megnövő kalciumigény fedezésére, így segít megelőzni az ellési bénulást. Emellett a takarmánynak csökkenteni kell az energiatartalmát, hogy elkerülhessük az állatok elhízását. A lehető legmagasabb takarmányfelvétel elérése érdekében ízletesnek kell lennie az adagnak. A laktáció kezdetén a legnagyobb kihívást az energiahiány ellensúlyozása jelenti. A takarmányfelvétel az ellést követően csak lassan kezd el növekedni, az igény ugyanakkor erősen megnövekszik. A tehén változó energiaigénye magas elvásárokat támaszt a receptúrázással szemben. A máj tehermentesítésére olyan adalékok alkalmazhatók, mint a propilén-glikol, a glicerin, az élő élesztő vagy a védett zsírok.
Borjaknál a kolosztrum itatása az ellés utáni néhány órában döntő jelentőségű. Magasabb immunglobulinszintet idősebb tehenek kolosztrumának itatásával vagy tejfeljavító készítményekkel lehet elérni. Az itatásos fázis során a hangsúly a magas napi tömeggyarapodáson és az egészségen van. A borjú lassan kérődzővé fejlődik. Az abrak és szálas takarmányok korai felkínálása fontos a borjak bendőjének fejlődése szempontjából.
A hízóállatok takarmányfelvételét folyamatosan növelni kell, hogy biztosíthassuk a megfelelő fehérje- és energiakoncentrációt. A magas napi felvételt a szükséges fehérje-energiaarány betartása mellett megfelelő fehérjeellátás garantálja. A hizlalás során az energia- és fehérjearányokat az állatok növekedési potenciáljához kell igazítani. A növekvő szárazanyag-felvételi képességnek megfelelően lehet emelni a takarmány mennyiségét és ennek megfelelően optimalizálni az állat korának és testtömegének függvényében a fehérje- és energiakoncentrációt. A hizlalás végső fázisában különös figyelemmel kell lennünk ezen arányokra, hiszen a testtömeggyarapodás potenciálja alacsonyabb, ezért a megfelelő takarmány mellett a hízlalás gazdaságosságát is szem előtt kell tartanunk.