A robotfejésről más szemmel

Magyarországot sem kerüli el a mezőgazdaságot egyre nagyobb mértékben sújtó munkaerőhiány. A mezőgazdaságban sokan a termelés automatizálásában, a robotok alkalmazásában látják a megoldást. Hasonlóképpen van ez a tejtermelő tehenészeteknél is. December elején a H. Wilhelm Schaumann Kft. szervezésében ebben a témakörben hallhattak néhány előadást az érdeklődők.

Fő hangsúly a megfelelő menedzsment-háttéren és a takarmányozáson volt.

Elsőként Jan-Hendrik Puckhaber német szaktanácsadó beszélt az AMS technológia telepi alkalmazásáról. Az előadó rendkívül gyakorlatias előadását Lehel László, a H.- Wilhelm Schaumann Kft. kérődző ágazati menedzsere követte, aki a takarmányozási szempontokról beszélt, őt pedig Homonnay Szilárd, aki a Milk Center Kft farm support managereként a gépészeti és menedzsment háttérrel kapcsolatban hívta fel a figyelmet a fontos dolgokra.

Az előadók sok, eddig kevésbé hangsúlyos szempontra hívták fel a figyelmet.

Az AMS másféle értelmezése, a hagyományos automatizált fejési rendszer helyett a továbbfejlesztett menedzsment-rendszerként (Advanced Management System) jelzi: a robotfejés sikerének kulcsa a megfelelő menedzsment háttér. A robotfejés nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberre a telepen, a robotfejés a munkaerő átstrukturálását, a hatékonyságának növelését jelenti. A fejősök helyett olyan emberre lesz szükség, aki tudja kezelni a gépet, és értelmezni tudja a gép által rendelkezésre bocsátott temérdek adatot és ennek megfelelően valós idejű problémamegoldást tud alkalmazni. A nehéz fizikai munka mértéke csökkenthető, a munkacsúcsok redukálódnak, de mindig lesznek olyan tehenek, akiket fel kell hajtani, vagy külön kezelni, így mindig kelleni fognak fizikai munkások is a telepen. Számuk azonban csökkenthető, abban az esetben, ha a robot által mért és adott információkat megfelelően tudjuk használni. Ez azonban napjainkban még gyerekcipőben jár. A kapott paraméterek önmagukban nem informatívak, így több paraméter együttes vizsgálata hozhat valós eredményt. Továbbra is megmaradnak olyan feladatok, mint a napi vagy a heti ellenőrzendő feladatok. Előbbihez tartozik az etetés, a takarítás, az állományegészségügyi feladatok, kiegészülve az új feladatokkal, mint a takarmány feltolása, a számítógép által adott információk értékelése, és ennek megfelelő problémamegoldás, a robot karbantartása. Utóbbi között szerepelnek az almozás, az állatorvosi feladatok, mint a vemhességvizsgálat, a tehenek beszoktatása, a csoportoptimalizálás, a koncentrátum kalibrálása és a heti robotkarbantartási feladatok (pl. fejőgumik ellenőrzése).  

Takarmányozásnál különösen fontos figyelni a tömegtakarmányok minőségére. Mivel a csoportok kialakítása eltérhet a hagyományos, termelés szerinti csoportosítástól -laktáció száma szerinti csoportosítás- így egy frissfejős ugyanazt a PMR-t kapja, mint a laktáció végén lévő tehén, ami azt jelenti, nincsenek olyan csoportok akikkel meg lehetne etetni a gyengébb minőségű szilázsokat. Ugyancsak fontos a megfelelő minőségű tömegtakarmány is. Ennek elérése érdekében érdemes akár többletköltségek árán is silózási adalékokat alkalmazni, amik segítségével különböző adottságok (szárazanyagtartalom, takarmány alapanyag, növény) esetén is biztosítják az aerob stabilitást és az erjedés optimális lefolyását.

A PMR egy választott termelési mennyiségre van beállítva, az ezen felüli többlet szükségletet a robotban kapja meg a tehén, kiegészítő abrakként. Ez azt is jelenti egyben, hogy mindig lesznek olyan tehenek az állományban, akik a szükségletüknél jobban lesznek ellátva. Ezért is fontos jól megválasztani, milyen termelési szinthez határozzuk meg a PMR összetételét.

Ha takarmányról van szó nem szabad megfeledkezni a PMR-ről sem. Ez az, ami mindig frissen kell, hogy rendelkezésre álljon. Érdemes erre is egy robotot használni, amely robot akár napi 23-szori visszatolással biztosítja, hogy a tehén előtt mindig legyen elérhető távolságban PMR. Ezzel nem csak a tehénforgalom egyenletességét lehet biztosítani, de a robotok is egyenletesebben vannak terhelve, illetve nincs sorban állás a teheneknél, amely időt a kérődzésre fordíthatják.

Az istállórobot-technológiának alappillére az önkéntesség. A tehénforgalom önkéntességén van nagy hangsúly, amivel meg lehet takarítani a felhajtók munkáját. A tehénáramlás fő motorja a takarmány. Fejőrobot-etetőasztal-pihenőbox. Fejés- takarmányfelvétel- kérődzés. Ahhoz, hogy a tehén önként menjen a robotba, olyn abrakot kell kínálni a számára, ami ízletes , és máshol nem fér hozzá. Ilyen a melasz, vagy egyéb anyag, ami könnyen hozzáadható a csalogató abrakhoz.

 Ez azonban nehezebben fog megvalósulni, ha az állományban gyakoriak a lábvégproblémák. Ennek felismerése, és klinikai tünetek megjelenése előtti kezelése kritikus pont. Nem szabad megvárni, hogy a tehén lesántuljon. A robot erre vonatkozólag is ad információt, azonban a kezelések végrehajtása továbbra is emberi munkához kötött feladat marad.

Az állatjólét terén a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell a nyugalmat. A low stress stockmanship elveinek megfelelően a gondozók is hozzájárulhatnak a tejtermeléshez, csupán annyival, hogy igyekeznek a tehénnek a legkisebb stresszt okozni bot és hangerő helyett „zsebre tett kézzel” tudják hajtani az állatokat. Szintén nagy -és a 150. laktációs nap után behozhatatlan visszaesést tud okozni a szociális stressz miatt az átcsoportosítás. Érdemes tehát a termelési szintnek megfelelő csoportok helyett laktáció számának megfelelő csoportokban gondolkozni, hogy a csoportosítások jelentette rangsorátalakulással járó stressz ne hasson negatívan a termelésre.

A pihenőboxok megfelelő kialakítása szintén fontos, 10 órán felüli kérődzés óránként plusz 1 l tejet jelenthet. Ehhez biztosítani kell a megfelelő kialakítású, hosszúságú és számú boxokat. Ezzel nem csak a tehén kényelmét lehet szolgálni, hanem a tisztaságot is, és a munkaerőt is meg lehet takarítani, azzal, hogy a dolgozóknak nem a boxok hibás kialakítása miatti takarítással kell foglalkoznia.

Hiába a legjobb robot, ha nincs mögötte ember, aki ki tudja értékelni az adatokat, és ennek képében tud megfelelő döntést hozni. Ha a telep megfelelően tud alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, amit a robotfejés követel, akkor az új technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket. Ebben még a folyamat elején áll a technológia hazánkban. A robotfejéssel dolgozó telepek számának növekedésével azonban rövid időn belül saját, hazai telepméretre és körülményekre adaptált tapasztalatok is rendelkezésünkre fognak állni.